PART THREE

Elena Walwin

 

Az estém hátralévő része nagyrészt forgolódással telt , miközben igyekeztem álomba merülni elég csekély esélyekkel. Folyton csak egyik oldalamról a másikra fordultam,és rágtam magam a különböző témájú gondolataimon. Legfőképpen viszont a mai „randim” foglalkoztatott. Harry annyira más mint én,mégis annyira megértő velem. Habár a sorsunk és az életvitelünk ugyan az, mindketten máshogy állunk a dolgokhoz. Próbáltam csitítani gondolataimat,vagy legalább más irányba terelni,hogy ne ez járjon folyton bennem,de teljesen sikertelen volt minden efelé intézett próbálkozásom. Számat megelégelt sóhaj hagyta el mikor hátamra vágtam magam, és az utca fényei által megvilágított plafont kezdtem vizsgálni. Kínomban elkezdtem végig gondolni eddigi életemet. Minden egyes részletét végig gondoltam , egészen a születésemtől a ma/tegnap estéig mikor találkoztam Harryvel.
A szüleim nagyon befolyásos cégvezetők,így már születésem óta alig találkozom velük. Anya addig volt velem otthon,míg muszáj volt,de talán tekinthetek erre az egészre úgy mintha ő lenne a dadám vagy valakim. Először tekintenék „anyaként”  Odettre a dadámra,mint anyára. Ez csúnyán hangzik,de ez az igazság. Odett a dadám már 2 éves korom óta és ezt nem tudom csak úgy figyelmen kívül hagyni. Többet tud rólam mint bárki és ez elszomorító. Mintha a plafon egy vetítővászon lenne bámultam a plafonra és láttam magam előtt az események véget nem érő kis filmjét. Telefonom hirtelen rezgése megijesztett. Szokatlan volt,eddig senki nem keresett ilyen későn,tekintettel arra milyen szigorúak a szüleim. A telefonért nyúltam mielőtt még bárki meghalja és feloldottam a billentyűzárat.

„ Nem tudok aludni. xx H”

Szemeim elkerekedtek,ajkaim leheletnyit elváltak egymástól. Agykerekeim zakatoltak miközben azon tűnődtem válaszoljak-e vagy sem. A választ ugyan bepötyögtem ,ami röviden annyi volt,hogy én sem,de nem küldtem el. Ujjam a Válasz gomb felett lebegett,eszeltem mi lenne a helyes. Alsó ajkam fogaim közé vettem miközben lassan elküldtem a választ. Összeszorítottam a szemem mikor elkönyveltem magamban,hogy ezzel a cselekedetemmel elintéztem,hogy még jó darabig ne aludjak.
Síri csöndben vártam,hogy telefonom ismét rezegni kezdjen. Nem kellett sokat várnom,talán 1-2 perc volt.

„ Mesélj magadról. xx „

Ismét gondolkodni kezdtem,mit is mesélhetnék egy ilyen fiúnak. Megint eszembe jutott mennyire hasonló az életünk, mégis mennyire más. Furcsa volt ezt végig gondolni,és egyre ostobább gondolatnak tűnt. Mit mesélhetnék neki? Mindent tud rólam,hiszen az életünk ugyan olyan. Felmerült bennem mi lesz ha unalmasnak talál. Nem volt kizárt, ezzel is számolnom kellett. Alsó ajkam fogaim közé vettem miközben lassan a választ kezdtem pötyögni. Tudtam ha most nem,délután mesélnem kell neki. Élőben meg még kevésbé szerettem volna. Telefonon keresztül nem látja az arcom,írhatok amit szeretnék nem kell kimutatni az érzelmeim vagy esetleg a gondolataim. Ujjaim kicsit ütemesebbek lettek a gondolatra mennyivel könnyebb itt mesélni magamról. Nem akartam untatni az alap dolgokkal így leírtam a magán suliról a tudnivalókat,meg,hogy milyen nyelveket tanulok. Nem épp a legszemélyesebb dolgok amiket egy bemutatkozásnál el lehet mondani,de nem szerettem az életemről beszélni. Amint elküldtem meg is bántam. Miért égetem le magam azzal,hogy az iskoláról és a tanulásról kezdek társalogni egy olyan fiúval mint Harry?! Arcomat tenyerembe temettem miközben vártam is meg nem is a telefon jelzését,ami nem sokkal később meg is történt. A válaszán meglepődtem hiszen érdeklődő jellegű volt. Egy idő után már nem is pillantottam az órára. Sokáig váltogattuk az üzeneteket egyre többet megtudva a másikról. Szerencsére a szó hamar elterelődött rólam és arra kértem Harryt,hogy meséljen egy kicsit magáról. Érdekes volt,mert nem jött rögtön válasz mint addig.
Tanakodtam vajon azért,mert nem szívesen beszélne magáról vagy mert annyit ír. Az első tippem látszott beigazolódni mikor megkaptam az SMS-t. Azt mondta a szüleinkből kiindulva nem sokkal volt eltérőbb élete az enyémtől,így nem untat vele. Kíváncsiságom nem adott alább és tovább kérdezgettem múltjával kapcsolatban. Eléggé kiakaszthattam ezekkel a kérdésekkel,mert az azt követő SMS-ei rövidek,és alig árultak el bármit is,majd nem sokkal később elköszönt. Sóhajtottam mikor elküldtem neki az utolsó üzenetet amiben viszont kívántam neki jó éjszakát. A telefont az éjjeli szekrényre tettem, majd ismételten forgolódni kezdtem az ágyban. Folyamatosan csak arra tudtam gondolni miért nem akar nekem mesélni magáról és az életéről. Habár tudtam,milyen élete lehetett vagy legalábbis elképzelésem volt róla,de mégis csak jobb lett volna tőle hallani …

Harry Styles

Tényleg,őszintén érdekelt Elena élete bár nem igazán mondott újat azokkal amiket leírt. Ám amikor az én életemről kezdett kérdezgetni kicsit elkomolyodtam. Nem szerettem beszélni erről senkivel.
Utáltam elmondani mennyire el voltam hanyagolva mindig is és ,hogy mennyire nem találom meg a közös hangot apámmal. Annyira ragaszkodik hozzá,hogy a céget én vigyem majd tovább,hogy nem veszi észre mennyire nem szeretném. Anyám pedig.. Próbál megbújni apám árnyékában. Nem emlékszem olyanra mikor ki állt volna mellettem vagy szembe szállt volna bármivel kapcsolatban is apámmal. Néha elkeserített mennyire nem vagyunk egy hullámhosszon,de idővel mindent meg lehet szokni ahogy ezt is. Felmerült bennem,hogy írok Elena-nak,hogy mégsem köszönök el,de már biztosan lefeküdt. Jó érzés volt,mikor vissza írt hiszen nem számítottam bármi féle reakcióra ilyen későn. Számra akaratlan is mosoly görbült mikor eszembe jutott milyen kis esetlennek tűnt ott a hotelban.
Abban a feszes ruhában amiben szerintem levegőt sem kapott,abban a nem is tudom hány cm-es magas sarkúban és mégis azzal az ártatlan arccal. Olyan angyali volt. Azonnal megfogott noha tudtam,hogy nem lehet köztünk semmi. Hivatalosan biztos nem. Kirázott a hideg mikor ebbe bele gondoltam és mélyebben eltűnődtem rajta. Egyszer el kell mondanom Elena-nak ha azt akarom,hogy ha több nem is igaz barátok legyünk. Persze ez is miért..Apám hülyesége miatt aki ragaszkodik egy két dologhoz. Mint például ehhez is…